Mindenképpen bocsássunk meg!

Mindenki követett már el hibát, amiért bocsánatot kellett (volna) kérnie. A bocsánatkérés történhet ésszel, vagy szívvel. Az utóbbi az igazi bocsánatkérés. Ha megbántunk valakit és bocsánatot kérünk, nem várhatjuk el joggal hogy megbocsásson, csak remélhetjük hogy megbocsát. Mindenesetre ha megbántunk valakit, kérjünk szívből bocsánatot. Akkor is, ha bocsánatkérésünk nem ér el eredményt: Nem bocsátanak meg nekünk. Ha valaki bocsánatot kér, mindig bocsássunk meg! 


Miért kérjek bocsánatot akkor is, ha tudom nem bocsátanak meg?

Azért, mert egyrészt úgy illik. Másrészt meg, valamennyire feloldozod önmagadat a lelki terhed alól. Te elmondhatod ezek után hogy elismered vétkeztél, megbántad és bocsánatot kértél. Szóval megtetted a legtöbbet amit tehettél. Bocsánatot kértél. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor eltöröd valaki legkedvesebb bögréjét és összeragasztod. Lehet hogy nem lesz olyan már az a bögre mint régen, de te próbáltad menteni a menthetőt. Akié meg volt a bögre, az meg vagy elfogadja vagy nem. Te viszont akkor is jobban jársz mintha megse próbáltad volna összeragasztani, hanem mondjuk kidobod vagy eltusolod hogy összetörted a másik bögréjét.

Miért bocsássak meg, ha nagyon megbántottak?

Azért mert lehetséges, a másik fél tényleg nem szándékosan bántott meg. Lehet tényleg nagyon bántja a dolog, és jobban fáj neki hogy téged megbántott, mint neked az elszenvedett sérelem. Ilyenkor ha fontos volt neked valaha is a másik fél, le lehet ülni megbeszélni a dolgokat. Akkor ott úgyis kiderül hányadán álltok. Ha viszont úgy érzed megbocsáthatatlan a másik bűne, akkor is bocsáss meg! Azért, hogy elenged a dühöt, haragot önmagadban is. A megbocsátás után két út lehetséges. Megbocsátasz a másiknak, és adsz neki egy újabb esélyt és tiszta lappal kezdtek. Ekkor nem ér a későbbiekben felróni a már megbocsátott sérelmeket. Ha felrovod a másiknak, akkor a másikat és önmagadat is átverted. Akkor nem is történt valós megbocsátás. A másik út pedig az, hogy megbocsátasz neki, azaz nem haragszol rá tovább és a fejedben sem fordul meg állandóan mennyire dühös vagy rá, viszont az illetővel lezárod teljesen a kapcsolatotokat. Elváltok végleg, de nem haraggal. Annak nem lenne értelme. A düh, harag és a többi negatív érzés csak szétforgácsolna téged is.

Kérj bocsánatot, bocsáss meg és ne haragudj!

/Megbocsátani nehéz, de nem megbocsátani még nehezebb./

(Antonia Brenner)


Írta : Kovács Evuska


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Ciklotímiás vagyok!", de mit is takar a ciklotímia kifejezés?

Segítség! Bipoláris a párom!

Borderline könyvajánló!